Gondoltál már arra, hány hihetetlen hagyományt tanulunk meg és veszünk természetesnek gyerekként? Honnan származik például az a hiedelem, hogy a csuklás úgy állítható el, ha pontosan kilenc kicsi kortyot iszunk? Vagy hogy Luca napján egy székre állva megláthatjuk, ki az igazi boszorkány? És vajon mire alapozható az a szokás, hogy ha kéményseprőt látsz, meg kell fogni a gombodat, hogy szerencséd legyen? És tényleg bizonyított, hogy a füllentéstől puhább lesz az orrunk?
A furcsa hiedelmek listáján a húsvéti nyúlnak is joggal van helye. Már általános iskolában megtanultuk, hogy az emlősállatok a tojásrakó hangyászsün kivételével bizony nem tojással szaporodnak. Mégis minden évben gyerekhadak indulnak útnak boldogan, hogy a nyuszi által a fűben elrejtett tojásokat felkutassák.
Idén húsvétkor mit mondasz majd, ha egy élelmesebb lurkó megkérdezi, miért a nyuszi hozza a tojást? Egy spéci tojástojó nyúllal állunk szemben, vagy a nyuszi elhagyottnak hitt tojásokat talált valahol, de azok szárnyas gazdái megkergették, mire a nyuszi a fűbe dobta őket?
Elképzelhető, de az igazság bizony az, hogy az egészről egy rövidlátó, álmos, kissé figyelmetlen kódexmásoló tehet! A húsvét vallási ünnepét a kereszténység hajnalán a korábbi tavaszünnepek hagyományával mosták össze. A népszokás pedig az volt, hogy a természet újraéledését tojásokkal jelképezték, és ezekkel ünnepelték.
A középkori Európában a fácán volt az egyik legnagyobb testű madár, amelyet az ókorban telepítettek be a kontinensre. Ugyan a házityúkokat már a 4-5. századtól tenyésztették, tyúktojást csak ritkán lehetett a szabadban találni, ráadásul a fácánok tojásai nagyobb különlegességnek számítottak.
Akkoriban, a könyvnyomtatás feltalálása előtt még kézzel sokszorosítottak minden írásos anyagot. Mivel szinte csak a szerzetesek tudtak írni-olvasni, az ő feladatuk volt, hogy a kódexeket, pergameneket szóról szóra lemásolják. A feltevés szerint egy német nyelvű, húsvéti szokásokkal foglalkozó szöveg másolása során a fácán jelentésű „Phasian” szót az illető szerzetes hibásan másolta át. Az új szövegben az eredeti szóból ezért már elmaradt a legelső „p” betű.
Később a hibásan másolt szöveget olvasók joggal vélhették úgy, hogy az illető helyesírási hibát vétett, és valójában „Hasian” helyett Hasen”-t akart írni. Ez a sors szeszélye folytán németül pont azt jelenti, „nyulak". A szapora, fürge mozgású nyúl pedig nagyon jól passzolt a tavaszi megújuláshoz, a vidámsághoz és az életerőhöz. Emellett még cuki is.
Így történhetett, hogy a visszahúzódó, rejtőzködő fácán helyett a nála sokkal alkalmasabb „arc”, a nyúl kapta meg a húsvéti ünnepkör egyik fő figurájának örökös szerepét. A húsvéti nyuszi két elmaradhatatlan segítője a tojással való szoros kapcsolata okán a kiscsibe, vallásos jelképként pedig a kisbárány lett.
Azóta a húsvéti nyuszi a HARIBO sárga mackójával is jó barátságba került. Azért, hogy hősies nyulunk mindenkihez odaérhessen, a HARIBO változatos formájú, színes húsvéti termékkavalkáddal segíti küldetésében. Azok tehát, akik a főtt-festett tyúktojásnál többre vágynak, bízhatnak abban, hogy hozzájuk majd ilyet hoz a nyuszi.
A HARIBO mackó alaposan kikérdezte a húsvéti nyuszit, hányféle hímestojást és egyéb finomságot készítsen számára. Baráti együttműködésük ékes bizonyítéka a sok-sok színes zacskóban rejlő húsvéti csemege. Ezek között találhatsz kisebbeket (Baiser Eier Minis), nagyobbakat (Baiser Eier), drazsécukrokat színes mázzal és zselés belsővel (Dragee Eier), ízletes krémmel töltött gumicukor tojásokat (EGGstra FUN), és cukorgyöngyökkel díszített, igazán színes tojásritkaságokat (Perl-Eier).
Vidám húsvéti állatfigurák több termékben is találhatók. A HARIBO-tól hozhat a nyuszi hazai gyártású húsvéti figurákkal teli csomagokat a hazai termékeket kedvelőknek (Bunny & Friends). A fészekbe csempészhet ajándékként állótasakos gumicukorka keveréket (Frohe Ostern), a nagy társaságokat pedig kördobozos eszegetni valóval lepheti meg (Osterkörbchen).
Ha kívánságlistát írnál a nyuszinak, innen meríthetsz további ötleteket.
