Goldbären: az elfeledett első 5000 év

Bár a Goldbären világhírű, sokan mégsem ismerik a történelemben betöltött alapvető fontosságát. Talán meglepő, de a Goldbären kultúrtörténetének kezdetei az emberiség régmúltjába nyúlnak vissza. Most itt az ideje, hogy végre lesöpörjük eme ikonikus alakról a feledés évezredek alatt rárakódott porát.

Nézzük például a párizsi Eiffel-tornyot! Kevesen tudják, hogy a francia főváros eme híres emblémáját egy korábbi acélépítményről mintázták, amely Párizs testvérvárosában, a nála sokkal kisebb, de semmivel sem kevésbé impozáns Bärizsban található. A francia építész, aki az 1889-es világkiállításra akarta felhasználni az eredeti bärizsi torony terveit, nem vette át annak medvére hasonlító formáját, hogy a két épületet ne lehessen összefüggésbe hozni. Ennek ellenére minden bärizsi tudja, miből lett a cserebogár…

Még korábbról, a XIX. század első feléből származik a Grimm fivérek Apokrif Mesék és Megalapozott Mendemondák című, elveszettnek hitt könyve, amelyben szintén említésre került a Goldbären. A híres mackóról a Brémai muzsikusok című mesében olvashatunk, amelyben a szamár, a kutya, a macska és a kakas mellett még az aprócska Goldbären is tagja a haramiákkal elbánó állattársulásnak. A kutatók számára egyelőre rejtély, hogy a Grimm testvérek mesegyűjteményének későbbi, közismertté vált verziójából miért maradt ki a legkisebb bandatag.

A reneszánsz egyik legsokoldalúbb művészét, Leonardo de Fincsit is megihlette a sokoldalú Goldbären. Szó szerint, hiszen róla mintázta a világhírű vitruviusi medvét. Talán nincs is, aki ne ismerné fel a természet tökéletességét a matematikai arányok nyelvén bemutató alkotást. Sajnos Leonardo műhelyéből megszökött az egyik tanítványa, és mestere művéről másolatot készített, amelyen egy emberi alakkal helyettesítette Leonardo eredetijének medvéjét. Később ezt tulajdonították de Fincsi művének, míg a vitruviusi medvét feltették egy firenzei magánképtár egyik polcára.

Balgaság lenne azonban azt hinnünk, hogy a reneszánsz előttről nincsenek kulturális emlékeink a Goldbärenről. Példáként említhetjük, hogy a Brummai Birodalom legnagyobb kiterjedésének idején, amikor a Földközi-tenger egészét körülölelte, egy oldalán heverő Goldbären formáját mutatta a térképen. Természetesen ez nem a véletlen műve volt. A brummai értékeket képviselő uralkodók ugyanis mindent megtettek azért, hogy birodalmuk formája a térképen is jól mutasson. Még a késő középkorban is keringtek olyan térképek, amelyeken ez a tény nyilvánvalóan szerepelt, de a XV. századtól a Brummai Birodalom fekvő medve formájával együtt érthetetlen okból eltűnt a történelemkönyvekből.

Legkorábbi emlékünk azonban kétségtelenül az egyiptomi kultúrából származik. Az El Med vádiban, azaz a Medve-völgyben nemrégiben feltárt kincsek között ugyanis rábukkantak egy festett kőszoborra, amelynek homlokdísze egy aranyszínű medve volt. Bár a Goldbärennek az egyiptomi kultúrában betöltött fontossága rég feledésbe merült, Észak-Afrika-szerte még mindig léteznek városok, amelyeket Medinának hívnak. Ezek neve minden bizonnyal a „medve” szóból származik, és szintén a Goldbären kultúrákon átívelő, vitathatatlan szerepére enged következtetni.

(A fenti írást Olaf Schumacher Die Goldbären in der Geschichte (A Goldbären a történelemben) című könyve ihlette. A cikkben szereplő képeket a szerző és kiadója szíves engedélyével használtuk fel.)